Itt vannak a részletek: Így azonosíthatják a pride-os vonulókat

A Telex arról ír cikkében, hogy Tordai Bence kérdést intézett a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH), miszerint „mennyire tartják jogszerűnek az elvileg már a Pride-on bevetett tömeges arcképfelismerő rendszerek használatát”. A hivatalt vezető Péterfalvi Attila válaszában azt írta a képviselőnek: 

Péterfalvi azt is részletesen kifejtette, hogyan zajlik egy ilyen arcképfelismerési eljárás. Ebből kiderül, hogy a rendőrség egy ismeretlen személy beazonosítása érdekében az illetőről készült fényképet az Integrált Portál Alapú Lekérdező Rendszeren (IPL) keresztül tölti fel az arcképelemzési nyilvántartásba, a lekérdezés céljának és jogalapjának megjelölésével. 

Ha több lehetséges személyt azonosít, a képek részletes elemzése következik. A kiválasztott adatlapokat a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ (NSZKK) Arcképfelismerő Elemző Osztályához küldik, ahol szakértők bevonásával pontosítják az azonosítást. Ezután az NSZKK szakértői választ küld vissza a rendszerbe, amely tartalmazza a feltételezett személyazonosságot.

Péterfalvi Attila közlése szerint a rendőrségnek jelenleg nincs más arcfelismerésre alkalmas eljárása, 

Korábban megírtuk, hogy a Fidesz által benyújtott márciusi törvényjavaslatban az szerepelt, hogy „tilos az olyan gyűlés megtartása, amely a gyermekek védelméről szóló törvényben meghatározott tilalmat sért”. Az előterjesztők a gyermekvédelmi törvénynek azon paragrafusára hivatkoztak, amely szerint „tilos tizennyolc éven aluliak számára pornográf, valamint olyan tartalmat elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg.”

valamint pénzbírságot is kiszabhat a szabálysértés elkövetőire.

Nyitókép: Mandiner/Földházi Árpád